vasárnapi prédikácóra készülve...
" Egyik a másikat támogtaja , és ezt mondják egymásnak:Légy erős! Bíztatja a mester az ötvöst, aki simítókalapáccsal dolgozik az üllőn,és ezt mondja a forrasztásról: Jól van, meg kell erősíteni szegekkel, hogy ne mozogjon! " Ézsa 41,6-7

Szeretett testvéreim! Ézsaiást az ószövetségi "próféták királyának", az "ószövetség evangélistájának" is emlegetik. A próféták királyának bizonyára azért mert prófétai tevékenysége nemcsak korában tette őt elismertté de a történetírás sem vitatta el tőle érdemeit. Az "ószövetség evangélistája" elnevezés valószínű onnan adódik, hogy a nagy kilátástalanságban is volt hite és bizalma a mindeneket megtartó Istenében és ebből fakadó lelki reménységgel tudta hírdetni az örömüzenetet, ami az ő korában a felszabadulást a szabadságot, Istenhez való visszatérést jelentette. 

A tetteiben és írásaiban örökérvényűt alkotó  Ézsaiás Jézus előtt a 8. században élt, amikor az Asszír birodalom hódító hadjáratait  Izraelre is kiterjesztette. Abban a korban élt amikor hazájában a társadalmi-politikai és gazdasági  elnyomás mellett különösen a  "lelki veszélyre" figyelmeztette kortársait.  Ez a lelki veszély az Istentől való elszakadást jelentette, ami a közéleti kiszolgaltottság buktatói mellett igen komoly buktatója volt a nemzeti és vallási megmaradásnak. Az Asszír birodalom hódításával egy időben mejelentek az Isten templomában  az asszír istenek szobrai is, mint egyenértékű istenenek és a nép lassan lassan kezdett elfeledkezni saját Istenéről, Akinek a megmaradását köszönheti és Akitől a jövőjét remélheti. A lelki veszély  azt jelentette, hogy az asszír elnyomás alatt a nép a "vak fanatikus bizalom" és a " gyáva hitetleneség" váltakozásában élt. A fanatikus hit , a vakon hit az jelentette  hogy a  mindeneket megtartó s megmentő Isten mindent bölcsen elintéz  oly módon hogy ezért az embernek semmit sem kell tennie, csupán élővé kell  tartania e hitet minden cselekedetek nélkül is, Isten megtartatja a népet.Ez a hit viszont elég veszélyes hit volt a maga idejében is, hiszen kizárja az Istennel való kapcsolat minden formáját. Ha az ember dolga csupán a hit lelki megtartása lenne anélkül hogy ezt cselekedetekkel súgározná ki, úgy ahogy a legnagyobb természetességgel árad szét a fény a sötétségben úgy árad nak szét a hívő lélek jó cselekedetei. Közismert Ézsaiás hasonlata amint az Istenben bízó léleket a 40,31-ben a következőképpen jellemzi " De akik az Úrban bíznak ,erejük megújul, szárnyra kelnek mint a sasok, futnak, de nem lankadnak meg, járnak,de nem fáradnak el."  Bizony szükség van ilyen egészséges hittel élő lelkekre, akiket "feltölt erővel " az isteni bizalom és hit,és  ezzel az erős békesség-árasztó szárnyalással munkálkodnak, hogy Isten országa közelebb legyen az örömüzenetre szomjazó mindannyiunkhoz.A vakhitbe menekülő ézsaiási kortársak tehetetlenség-érzésük miatt ásták be magukat ebbe a veszélyes lelki állapotba.  Hasonlatos ez a lelkiállapot ahoz a képhez mint amikor az ember a szakadék széllén áll és a mélység előtti szédülés ellen úgy védekezne hogy behunyt szemmel leugrik a mélységbe. Más szóval ezt struc-plotikának is szokták emlegetni ezt a vakhitüséget, mint amikor a strucc madár veszélyt látva a fejét bedugja a homokba , arra gondolva hogy ha ő nem látja a veszélyt akkor a veszély megszűnik létezni. Amiért nem veszünk tudomást a nehézségeinkről, attól még a nehézségek megmaradnak és attól, hogy egy tőlünk kívül álló személytelen erőbe vethetjük a hitünket hogy ő, valaki , majd helyettünk elvégzi a mi feladatainkat, a mi munkánkat ez a vakvéltelen-szerű magartartás bizony sok veszélyt rejteget magában. Az Istenbe vetett bizakodást gyönyörűen foglamazza meg hát Ézsaiás a sasként szárnyaló madár képével vagy a futó ember képével aki nem fárad el futásában, mert Isten megerősíti. Ugyanezt a godnoltot a zsoltáros a 37,3-ban így énekli el: " Bízzál az Úrban és tégy jót, akkor az országban lakhatsz és biztonságban élhetsz."Ézsaisá korabeli emberek saját tehetetlenségük elől menekültek tehát ebbe a falts-hitbe, ebbe a hamis bizalomba, ebbe az üres hazúg ragaszkodásba, hogy Isten majd megtartja az ő életüket, megmenti nemzetüket, megmenti vallásukat, akkor amikor a saját templomukban ott voltak az asszír bálványistenek szobrai is. E tehetetlenségébe belenyúgvó vakbuzgó állapot mellett időnként a gyáva hitetlenség vett erő. Vagyis az amikor, a nép az asszír bálványokat félelmetesnek látják, mint akik legyőzik, mint akik megtagadják  az ők saját Istenüket és gyáván behódolnak az idegen bálványoknak. Ez a hitetlen magatartás is veszélyes hiszen ez teljes elszakadást jelent Istentől. Ézsaiás ezt a felismerést zokogva írja le a 22,4-ben : " ..Ne nézzetek rám, keservesen sírok! Ne zaklassatok vgasztalásotokkal, hiszen népem pusztulóban van !" A gyávákról a hitetlenekről a Jelenések könyve a 21,8-ban a követke4zőképpen ír: " De a gyáváknak és hiteteleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak,a varázslóknak és minden hazugnak meglesz az osztályrésze a tűzzel és kénnel égő tóban: ez lesz a második halál." Vagyis a hitetlenséget a Szentírás többhelyen a gyávasággal teszi egyenértékűvé, és elítéli majd súlyos bűntetést helyez kilátásba a gyávák és a hitetlenek ellen. Ezt teszi Ézsaiás is a gyávák, a hitetlenek ellen épp úgy mint a vakbuzgók ellen prófétál, hogy népe megszabaduljon a lelki veszélytől. Eképpen jut el Ézsaiás a hálaadás gondolatához, amikor már a keserűségért is hálát tud adni, mert Isten ott is vele volt. " Bizony, javamra vált a nagy keserűség.Hiszen megmentettél az enyészet vermétől és hátad mögé dobtad minden vétkemet."38,17

Ézsaiás nemcsak elítéli a vakbuzgóságot, a vakhitet,a hitetlen gyávaságot de bíztató üzenettel fordul kortársai felé.A mai vasárnapon felolvasott szentírási hely is egy ilyen bíztatás.Az ézsaiási bíztatás lénye az összefogásra való buzdítás mellett egy közösség formálása akik az élő Istennel állandó kapcsolatban vannak. Az egymás támogatását mint követendő páldát állít elénk ,ugyanakkor bibliai történelmi időket idéz a " Légy erős!" bíztató szavaival. Ezekkel a szavakkal " légy erős!" szólította meg Mózes Józsuét, amikor ereje fogytán átadta az isteni megbízatást az utána követklező vezérnek, aki a pusztai vándorlás után bevezette a népet az Ígéret földjére.Ezzel a "légy bátor és légy erős" bíztatással engedte majd Józsué is útnak a katonákatéé és majd Dávid Salamont eképpen bíztatta a templomépítéshez való hozzákezdéhez: 1 krón 28,20: Dávid mondta Salamonnak: Légy bátor és légy erős, és kezdj hozzá, semmit se félj és rettegj mert az Úr az én Istenem veled lészen! "..a bíztatás hasonló szavai ott vannak az újszövetésg lapjain is : az 1 Kor 16,13: " Vigyázzatok álljatok meg a hitben,legyetek férfiak, legyetek erősek! "


a bíztatató szó lényege az ember  életében....


példa mit felhoz az ötvös és mestere közötti párbeszéd...

az ötvös a Szentírásban... ötvösök.. pozitív és negatív előjellel..--  -- baálkészítők Bír 17,4... Neh 3,32.-nél ott dolgoztak a templom felújításban, a Péld 25,4..: " távolítsd el az ezüstből a salakot és abból edény lesz az ötövösnek.." az ötvös csak tiszta anyagból dolgozhat.....Ézsa 46,6.. ötvöst fogadnak hogy istent készítsen.. az ezüstből és az aranyból...
ApCsel 19,24.. Demetriusz nevű ötvös...


mesterség... a bíztatás az ötvös és mestere közötti párbeszéd.. a két bibliai vers mintha "kilógna" a szövegkörnyezetből.. minth amáshonnan került volna ide...

bíztatas fontossága viszont kétségtelen

támogatni egyik a másikat
légy erős
az anyagot formálja az erőseb anyag.. az üllő és a kalapács

bíztatás és hasznos útmutatás


....

vasárnapi szolgálatra készülve

" Az ember lelke az Úrtól kapott mécses ..."

Szeretett testvérem,

szemünk hiába nyitjuk ki a sötétség látására

a sötétségben elvesztődik az út, elvesztődnek a társak

akkor értjük meg igazán mit jelent a fény, ha a sötétségben mécses világít

bizony lelkünk  nem sötét ,mert létünk fényének forrása,mit Istentől kaptunk

a mécsesnek szüksége van kanócra és olajra..lelkünnek mi a kanóca mi az olaja, hogy világítani tudjon ?

ki adja a fényt? ki adja a világosságot ? ki adja a szeretetet?

az ISten

szeretett testvérem életed fényét a lelkedtől kapod, vigyázz hát e mécsesre, tápláld "olajjal" és járj a fény útján.

Ámen