June 14
A d.e.
11 - ünnepi istentiszteleten szószéki szolgálatot végez Dr. Szabó Árpád püspök
úr. Az ünnepi istentisztelet keretében énekel a Cantuale együttes, valamint a
gyülekezeti dalárda. Istentisztelet után Boros Mózes kántortanító síremléknek a
megkoszorúzására kerül sor, ahol beszéded mond az egyházkör esperese. Ezek után
a parókia udvarán épülő gyülekezeti otthon megtekintésére kerül sor ahol Balogh
Ottó és Gáll Balázs alkalomhoz illő lakós angol, és magyar énekszámai hangzanak
el. Ünnepi beszédet mond Szén Sándor az egyházközség volt lelkésze. Az ünnepség
a helybeli művelődési otthonban folytatódik közebéddel, ahol alkalom nyílik
további ünnepi köszöntőkre. Az egyházközség szeretettel fogad adományokat a gyülekezeti
otthonépítése javára.
Az ünnepség után közebédre kerül sor, a részvételi szándékot kérjük
jelezzék a 588 277 vagy a 0744387333 , telefonszámokon június 30.-ig.
szomjúhozni és éhezni az igazságot - a boldogság
e boldogság oka - a megelégítettés
(aki megelégítettik viszont az már nem szomjúhozik és nem éhezik többet )
következtésképpen - aki azért boldog mert megelégítettik, az nem igazán
boldog , mert csak az boldog aki éhezi és szomjúhozza az igazságot
...az
örökös szomjúság és örökös éhezés adja a boldogság állapotát ... mert
eltölti az a tudat hogy nem hiába éhezik és szomjúhozik mert eljön a
"megelégítettés", viszont ahogy "megelégíttetik" úgy megszűnik
szomjúsága és éhezése az igazság iránt és máris elveszíti a boldogságát
nos
úgy tűnik boldogságra van ítélve az aki nem elégedik meg az igazság
megelégítettésével... talán csak egy igazságnak a megelégítettése adja
meg a boldogságot: teljes szívvek, lélekkel, elmével, erővel szeretni
az Istent és szeretni a felebarátiankat, mint önmagunkat .. ez a
szeretet örök éhezésre és szomjúságra "ítél" az isteni igazsággal való
megelégítettésre.. viszont hogy mi az igazásg azt igazán akko rtudjuk
meg amiko rszínre színre meglátjuk ezut, de addig a földi élet homályos
tükörlátásával tartsuk - amennyire tőlünk telik - "ébren" a
szomjúságunkat és éhezésünket az igazság iránt, ha boldogok akarunk
lenni
ilyen gondolatokkal emlékezek vissza a Reménység
Szigetén eltöltött szolgálatomra és az ezt követő beszélgetésre, a
vendéglátók kedvességére és a szervezők boldogsággal áldó igazság
iránti szomjúságukra és éhezésükre, akiknek figyelmét arra szeretném
irányítani, hogy ne elégedjenek meg a vélt vagy valós, a megtalált,
vagy a rátalált igazsággal való megelégítetéssel, ha a valóban boldogok
akarnak lenni s e boldogásgot a keresztény unitárius közösségi
lelkületben keresik és találják majd meg
A jó Isten áldja meg a
résztvevőket , barátaimat,új ismerőseimet, és keresni fogom az okát
azok távolmardásának akik készültek , de nem érkeztek el
A
Reménység Szigete erdélyi unitáriusok szolgálata tegyen szomjúzókká és
éhezőkké azon igazság iránt, ahol az Isten-, és ember-szeretet igazsága
állandó szolgálatra ösztönöz s e szolgálat adta "édes teher" teremje
majd meg azokat a gyümölcsöket, amikre éhezni-, és fakassza fel azokat
a forrásokat amelyre szomjúhozni , mindig boldogság lesz , üdvösség
útja, áldás, reményésg, jóakarat.
Vigyázzunk ne vakítson el a "megelégítő igazság", mert ha megszűnik a szomjúság és az éhség , akkor megszűnik a boldogságunk ...
a
Reménység Szigetén való szolgálat élményeinek a beszámolójára talán még
később visszatérek e blogon, addig is rengeteg tenni való van, július
5.-án a 440 éves és a 70 évfordulós ünnepségre kerül sor, amit elő kell
készíteni és sok személyes találkozásra kell alklamat kerítsek a
gyülekezeti tagokkal
( Isten nyugtassa - három napja elhunyt -
nagynéném kísérem holnap utolsó útjára a Hargita megyei Városfalván.
Holnap ballag a kislányom a negyedik osztályból és holnap havi lelkészi
találkozó is ahol részt kellene vennem, de a temetés mián nem tudok ..
E zárójel talán egy jel arra ismét hogy a lelkészi munka mögött is
ember van...).
Ámen